2013. szeptember 4., szerda
11.rész
Csak ültünk egymással szemben és egymást bámultuk.Hogy lehet ennyire ellenálhatatlan?Ajkait számon akartam érezni.Miért nem csókol már meg?Még jó hogy ezeket már nem hallja.
Most jobban érzem a vonzást ami hozzáköt,mint valaha.Úgy érzem már nem bírom tovább.Beleőrülök a puszta látványába. Ekkor felállt mellőlem és ki ment.Azthittem valami baj van,de megnyugodtam amikor vissza jött.Egy vértasak volt a kezében."Most ezt nekem hoztad?" nézéssel bámultam rá.Én ezt biztos nem iszom meg,gondoltam.De a testem mást mondott és már nyúltam is érte.Pár másodperc múlva már üres is volt a tasak.Az íze olyan savanyú volt,mint a citromnak,de mégis édes.Ez az érzés teljesen megbolondított.Teljesen elvette az eszem.Kölyökkutya szemekkel bámultam a cuki vámpírsrácot előttem.
És most képzeljétek el azt a jelenetet amikor a lány szája szélén marad egy kajafolt és erre a fiú megcsókolja.Valami ilyesmi játszódott le kösztünk.Éreztem puha ajkait.Közben szorosan öleltük egymást.Teljesen megrészegített az illata.Annyira akartam hogy az már fájt.Majd megtörte a csókot és rám mosolygott.Viszonoztam volna ha nem állít be hirtelen az én állítólagos "barátnőm".
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése