7.rész

Amanda aki többé már nem a barátnőm és az ő állítólagos haverjai engem keresnek.Átakarnak változtatni.Menekülnünk kell.De ezt én nem értem.Alise miért nem jön?Erre nem kaptam választ,de megértettem..mennünk kell.De valyon hova?Megint az ismeretlenbe.Remek.De legalább ott lesz T. Ő majd vigyáz rám. Alise-szel lementünk a nappaliba.A kezembe nyomott egy táskát,tele volt szendvicsekkel,üdítőkkel és nagy megdöbbenésemre ..fakarókkal..De nem törődött a ledöbbenésemmel csak ide oda mászkált a lakásban.Néha felkiabált Tyler,nek hogy siessen.Nem telt sok időbe már  melletem is volt.A táskákat egy szempillantás alatt bepakolta a kocsiba.Alise még egy utolsó búcsúpuszit nyomott az arcomra,majd elindultunk.Fogalmam sem volt hova megyünk vagyhogy mi fog történni.Egyáltalán miért segítenek nekem?Miért ilyen kedvesek?Vagy ez csak a látszat?Lehet...nem ezt a gondoltatot elis hesegetem.De tényleg,mivan ha Ty is gonosz és most elkar tenni engem lábalól?Erre gondolni sem merek.Erősen vert a szívem.Láttam hogy zavarja,így megpróbáltam lenyugodni.Valami jóra gondoltam.Amikor tavaly nyáron voltunk tesómmal az első bulikban.Lent volt a parton,mindenki nagyon vidám volt.Ekkor rúgtam be először.És ha jól emlékszek, akkor csókolóztam először.De nem mentem bele a nagyon mély gondolkoásba,mert megérkeztünk.De hova is?Egy tóparti ház volt.Valahol a semmi közepén.Amikor kiszáltam a kocsiból hogy feltérképezzem a helyet Tyler végre megszólalt.
-Szép emlék!

Teljesen lefagytam.Mi az hogy szép emlék?Miröl beszél?Az lehetetlen..nem az nem lehet.
-Te belelátsz a fejembe?-kicsit ráüvöltöttem,de nem volt túl hangos.